Minden stabil, csúszik alattam a talaj
Az élet tanít, én a vihart, te az ivata
Aranybe vakít ki neki,
az aki bekavar Veterán vagyok,
de abból nem a fiatal
Piszkos pénzek égnek nem jönnek,
én megyek a hegyek elé Belepik az ét a fények,
én csak nézek magam elé
Sötét alakok szikrát lőnek,
easy,
easy Belep a bláz,
meg az a nyár,
ami elszalad És nem az aki vár
Túl hosszú a lista,
legjobb szorikat is az élet írja Level át még a szívem bírja,
mint ahogy régen most is bírja Jó vagyok,
de nem mint a példa,
előttem a siker minti préda
Eltűnik néha,
de meg lesz,
mielőtt végleg mindent elhesz
Akarok egy házat a kerttel,
akiket szerettek,
ne vettel Kerüljön az érdek elmessze engem,
hogy sírnom többet ne kelljen Elég pénz legyen,
de nem több kell,
hogyha kötek jön,
akkor ötdel
Engem nem az, ami tölt fel,
csak a zene,
ami jön fel Az,
ami elmúlt,
már nem fáj,
bőrög az érme,
nincsen állj
Otthon vár az én békém,
ő az egyetlen és nem lesz más Nincs árnyék,
mindent látok,
mindig egyet,
többet várok
Nem haddnak rám a zárt,
hogy én vagyok aki mindent láthat,
minden stabil Nem csúszik alatt,
nem ott a laj
Az élet tanít,
én a vihar,
te az ijata Aranybe vakít,
ki nem ki,
az,
aki bekapar Veterán vagyok,
de abból nem a fiatal
Nem a fiatal,
nem,
nem,
nem aki akar Én lehozom a csillagokat,
mindegyiket,
azt,
amit akarsz
Nem a fiatal,
nem,
nem,
nem aki akar Begyújtom a tüzet,
mindent felégen,
tégi a név,
mindent a lérek
Minden stabil,
nem csúszik alatt,
nem ott a laj Az élet tanít,
én a vihar,
te az ijata Aranybe vakít,
ki nem ki,
az,
aki bekapar
Veterán vagyok, de abból nem a fiatal